Amikor elkezdtem lovagolni, tél volt..... Ráültem egy kissé pocakos, szőrös lovacskára. Engedelmesen vitt engem, még akkor is ha valamit rosszul csináltam. Mikor kitavaszodott, ő is élénkebb lett, és sok mindenre megtanított kinnt a karámban amit a fedelesben sose tudtam volna megtapasztalni. Nagyon kényelmes és picit lassú ügetése van, ezért is könnyű kiülni. Nyáron kezdtünk el vágtázni. Hát mit is mondjak nekem nem tetszett előszörre, mert nagyon nem tudtam hogyan kell rendesn beleülni, meg közbe irányítani is. abba is aztán belejöttem. Sokan mondták hogy "szúrkálós" a vágtája, de én sose vettem még ezt észre, és nem is igazán tudom milyen az. Számomra rendkívül kényelmes a vágtája.

Ugratni is elkezdtünk, amit még a mai napig gyakorlok, néha néha.. Nem mondhatnám hogy kifejezetten ügyes vagyok, de hát most kezdtem. Az ugrásnál van egy kis gond vele ugyanis ugrás közbe jobbra húz, ami egy pici félelemmel tölt el engem, "kezdő" lovast. Meg leeht szokni és nem mindig csinálja...

Röviden ennyit a mozgásáról.

Az istállóba mindig szelíd, nem harap, nem is rúg. Gyönyörű sötétpej szőre van, egy csillaggal a homlokán.